A Civilis Egyesület által szervezett neurodiverzitás szakmai nap részeként Elekes István, a Reziliencia21 Intézet oktatási igazgatója tartott interaktív bemutatót a jelenlévő pedagógiai és egészségügyi szakemberek számára.
A szakmai napon Dósa Zoltán arra mutatott rá, hogy miközben az agy biológiai felépítése nem változott, a gyerekek világának radikális átalakulása jelentős hatással van az idegrendszer érésére és a viselkedésmintákra. Madács Anita az idegrendszeri éretlenség tüneteiről és a LongiKid protokollról beszélt, amely három hónapostól tizenegy éves korig segít feltárni a gyermekek idegrendszeri állapotát és a szükséges terápiás irányokat. Badacsonyi Jácinta pedig azt részletezte, hogy a szenzoros eltérések nem minden esetben utalnak autizmusra vagy ADHD-re, hiszen a tipikus fejlődés részei is lehetnek, és akár felnőttkorban is megjelenhetnek.
Elekes István előadása a stresszreakció élettani alapjaival kezdődött, ismertetve az amygdala működését, a HPA-tengely aktiválódását, valamint azt, hogyan csökken a prefrontális kéreg szabályozó szerepe túlterhelés alatt. Kiemelte, hogy a pedagógusok körében gyakran félreértésként jelenik meg a türelmetlenség vagy az ingerültség megítélése, pedig ezek sok esetben biológiai folyamatok következményei, nem pedig szakmai hibák vagy személyiségjegyek.
A bemutató egyik központi eleme egy háromlépéses helyzetkezelési modell volt. A résztvevők saját példákon keresztül gyakorolták a módszert:
- Állj meg: a testi jelzések azonosítása (vállfeszülés, szapora légzés, hangemelkedés).
- Lépj hátra: rövid, azonnal alkalmazható technikák, mint a 4–7–8 légzés vagy a verbális időkérés.
- Lásd át: a helyzet újraértelmezése, a másik fél állapotának vagy szándékának megértése.
A gyakorlat során Elekes István arra biztatta a jelenlévőket, hogy minden lépést konkrét, valós helyzetre vonatkoztatva próbáljanak ki, így azonnal láthatóvá váljon a módszer gyakorlati haszna. A résztvevők elvégeztek egy rövid gyakorlatot az egyéni erőforrások azonosítására is. Elekes felhívta a figyelmet arra, hogy a kiégés gyakran nem a túl sok feladatból, hanem a kevés visszatöltődésből ered. Az erőforrásokra épülő szemlélet mellett a kognitív torzítások felismerését is gyakorolták: átkeretezési feladatokon keresztül vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a gondolkodásmód a stresszérzést.
A bemutató utolsó részében az előadó gyakorlati példákat mutatott arra, hogyan lehet időt nyerni feszült helyzetekben. A „jégtörő mondatok” és rövid fókuszváltó technikák kifejezetten a tanórákon előforduló konfliktusokhoz készültek. A résztvevők több szituációt is átgondoltak, és közösen keresték meg azokat a pillanatokat, amelyekben a technikák alkalmazhatók.