A Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű szociológia, antropológia, emberi erőforrás szakértő és szociális munka szakok háttérintézményeként működik. Már több mint 20 éve rendelkezik saját székházzal, amelyet pályázati támogatásból vásárolt. Hiába használja az épületet rendszeresen több tíz egyetemi hallgató és doktorandusz (és akár többen is használhatnák a karról), az elmúlt évek pályázati forrásainak beszűkülése miatt sajnos nem rendelkeznek elegendő forrással az épület felújításához. Az évek során több próbálkozás is volt a helyzet javítására, azonban ezek rendszerint kifulladtak, mert túl kicsi volt a csapat, amely mozgósítható volt a cél érdekében. Az épület helyt ad az alapítványi szakkönyvtárnak, illetve különböző szakmai és közösségi eseményeknek, ugyanakkor irodaként, munka- és képzési térként is használható.
Idén a Max Weber Társadalomtudományi Szakkollégium tagjai úgy gondolták, hogy az eddigieknél több aktív szakkollégistával, partnerszervezetekkel (RODOSZ, KMEI) végre esélyük van arra, hogy változtatni tudjanak, és székházukat használhatóvá és kellemes közösségi térré alakíthassák.
Annak érdekében, hogy következetes és hatékony változást indíthassanak el, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatásával egy megbeszélést és egy képzést szerveztek egyetemi hallgatók, oktatók és partnerszervezetek képviselőinek részvételével. A megbeszélésen mindhárom csoport képviseltette magát, a műhelymunkán pedig a szakkollégium diákjai vettek részt.
A képzést 2024. április 18-án szerveztük, hét szakkollégista részvételével. Célunk az volt, hogy a hallgatók elsajátítsák az Európai Zöld Iroda modell módszertanát és a modell bevezetésének első lépéséhez, a helyzetfeltáráshoz tartozó eszközöket, amelyeket gyakorlatban is kipróbálhassanak.
Az előadás első részében szó volt a globális ökológiai problémákról, ezek társadalmi-gazdasági okairól, valamint azokról a cselekvési lehetőségekről, amelyeket az emberiség tehet a probléma kezelése érdekében. A résztvevők megismerhették a három cselekvési irányt (tudatosítás és ökotudatosság fejlesztése, megelőzés és beavatkozás, valamint az alkalmazkodás), és azokat a szinteket és területeket, amelyeken a megelőző és beavatkozó programok megvalósulhatnak. A zöld iroda modell szervezeti szinten próbálja kezelni a problémákat és nagyon sok természeti tényezőre pozitív hatással tud lenni (épületek energiahatékonysága, élelmiszerfogyasztási szokások, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízhasználat, egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtése).
Az előadás második részében a résztvevők a zöld iroda modell történetét, elveit, módszereit, folyamatait és eszközeit ismerhették meg. Ezek után a gyakorlati foglalkozás során objektív és szubjektív helyzetfeltáró eszközöket próbálhattak ki: az ökotérképezést és az időjárásjelentést.
Az ökotérképezés során bejárták az épületet, különböző környezeti tényezők mentén (energia, víz, hulladék, levegőminőség, talajszennyezés stb.) felmérték a helyzetet, bejelölték a problémákat és ezeket egymással is megosztották. Az időjárásjelentés során pedig minden résztvevő kifejezhette véleményét, hogy szerinte az egyes tényezők és problémák mennyire súlyosak, mit tart fontosnak és kevésbé fontosnak, mi a véleménye a szervezet működéséről például abból a szempontból, hogy mennyire takarékosan működünk, vagy mennyire figyelünk oda bizonyos tényezőkre.
A képzésnek és a szakkollégium projektjének hármas célja volt. Az elvi cél a fenntarthatóság kultúrájának erősítése volt, gyakorlati szempontból pedig az alapítvány székházát használó diák- és tanárközösség összefogásának erősítése, és közös erővel egy zöld iroda program elindítása az alapítvány épületében.